BASKÍR

A baskír ló Oroszországból, a Volga és az Urál sztyepp- és hegyvdiékeiről származik. Kialakulásának ideje ismeretlen, de minden bizonnyal két ősi vadló, a tarpán, valamint a prewalzski közetvetlen leszármazottja.
  Az egyedek az évezredek óta tartó tiszta tenyésztés miatt egységes külleműek, és le sem tagadhatnák őseiket. Jól megfigyelhető rajtuk a korai vadlovak primitív és zömök külleme, a szívósság, valamint az a tulajdonság, hogy emberi beavatkozás nélkül is ragyogóan feltalálják magukat a természetben.
  A baskír méneseket ma is félvadon tartják. Az egyedek a zabadban töltik a kemény telet is, ilyenkor rendkívül dús és hosszú szőrzetet növesztenek. A baskír általában egészséges és hosszú életű. A fajta híre arról, hogy vastag hótakaró alatt is képes megtalálni az élelmet, melyet kiválóan hasznosít. Renkívüli szívósságát jó példázza, hogyképes 24 órán át, takarmány és hosszabb pihenő nélkül szánt húzni, körülbelül 5-6 kilométeres sebességgel, ami napi szinten 120-140 kilométert jelent.
  A baskírt a sportok nagy részét leszámítva minden lehetséges módon hasznosítják: hátas-, igás- és málhás felaatai mellett ejéért, húsáért, és szőréért is tenyésztik. A kancák tejelőidőszakonként - azaz7-8 hónp alatt - tlagosan 1500 liter tejet adnak, de a legjobb egyedektől 2700 litert is le lehet fejni.
  A fajta tenyésztésének központja  Baskírgöld fővárosa mellett található fai ménes.