APPALOOSA
A mintás szőrzetű lovak a törénelem folyamán minfig kiemelt figyelmet kaptak: 20 000 éves barlangrajzokon már láthatók, és sok későbbi kultúrákban is nyomon követhető az emberek irántuk érzett tisztelete. Nem csoda, hogy a 18. században appaloosa máig népszerűségnek örvend.
A fajta őseit, melyek különböző fajtákhoz tartozó ibériai egyedek voltak, a spanyol hódítók vitték Amerikába. Az appaloosát a nez percé kezdték el tudatosan tenyészteni 1710 körül, a nyugati Washington, Oregon és Idaho államban. Innen ered a fajta neve is, Palouse egy oregoni város és folyó, melyből az appalousey szón keresztül kialakult a mai használatos forma.
Az indián törzsek között élénk lókereskedelem folyt, de a nez percék mindig ügyeltek rá, hogy a legjobb egyedeket megtartsák és továbbtenyésszék, az intelligencia és a sebesség megtartásának érdekében.
Az 1800-as évek végén az appaloosa segített a nez percéknek megszökni a fehér hódítók elől. A menekülök körülbelül 2000 km-t tettek meg sziklás, részben nehezen járható területeken. Amikor a fehérek legyőzték az indiánokat Montanában, a foltos lovak a hódítóké lettek, illetve szétszéledtek.
1938-is úgy tűnt, hogy senkit sem érdekli az appaloosa sorsa.Ekkor azonban megalapították az appaloosa tenyésztőegyesületét, melynek feladata a fajta megőrzése lett. Ma több, mint 500 ezer egyedet regisztrálnak.Az egyedek hobbilóként és sportra egyaránt alkalmasak. Leggyakrabban westernversenyeken lehet találkozni velük. |